Kompresszor
2009. október 10. - szombat | Szerző: admin
Ez a bejegyzés a Ganzair Kompresszortechnika Kft. honlapján található letölthető szakmai információk alapján készült. Az írás szerzője Tóth Tibor, a Ganzair Kft. igazgatóhelyettese.
MILYEN KOMPRESSZORT ?
A változó gazdasági környezet sok felhasználónál lehetővé tette, esetleg kikényszerítette a döntést: korszerűbb, nagyobb vagy újabb kompresszor üzembe állítása szükséges az éles piaci versenyben való talpon maradáshoz, a fejlődéshez. A kompresszor megalapozott kiválasztásához szeretnénk segítséget nyújtani. A vevők, beruházók nem szükségképpen kompresszorszakértők -ez el sem várható- ezért könnyen eshetnek “aktatáska-ügynökök” csapdájába.
Ebben a cikkben a kompresszorral kapcsolatos alapfogalmakat, néhány elvi döntési kritériumot szedtünk csokorba.
A KOMPRESSZOR LEVEGŐSZÁLLITÁSA
Összehasonlíthatók-e a különbözö ajánlatokban megadott levegőszállítási értékek?
Igen, feltéve ha azonos referenciafeltételek mellett adták meg az adatokat. A kompresszortechnikában és a pneumatikában megadott levegőszállítási/fogyasztási adatok nem az időegység alatt átáramló levegőmennyiség tényleges értékei, hanem tulajdonképpen fiktív értékek. Igaz, hogy a kompresszorok megadott légszállítási adatai mérésre alapulnak, ám ezt mindig a sűrítés előtti állapotra számítják vissza. Ez a számítás nem trükk. Azért szükséges, hogy a szállított légmennyiségekre összehasonlítási alapot kapjunk.
A kompresszor levegőszállítása fizikailag a beszívott levegőmennyiség, csökkentve a sűrítés során létrejövő veszteségekkel. A prospektusokban, ajánlatokban megadott légszállítási adatokat kétféle szempontból kell megvizsgálni:
- a kompresszor mely részén mérték, milyen üzemi nyomáson
- milyen referenciafeltételekre számították vissza
A mérésre ma az ISO 1217 és a DIN 1945 szabványok az elfogadottak. A vásárlónak nem igazán érdekes, hogy melyik szabvány szerint történt a mérés, mert lényegileg mindkettő azonos. A fontos az, hogy a megadott légszállítást a kompresszoregység kilépési pontján, a megadott üzemi nyomás mellett mérték-e és milyen referenciaállapotra számították vissza. A csavarkompresszoroknál elterjedt trükk, hogy a megadott légszállítást a sűrítőblokk után, az olajleválasztó és az utóhűtő előtt mérték. Tetézik néha ezt azzal, hogy az üzemnyomásnál alacsonyabb nyomásnál mérnek. Dugattyús gépeknél legtöbbször elhallgatják, hogy ellennyomás nélküli üzemmódban, a beszívott levegőmennyiséget adták meg légszállításként. Néha pusztán a lökettérfogatból számított értékkel is találkozhatunk. Az előbbi esetekben 5-10-20%, az utóbbinál akár 25-30% is lehet az eltérés az üzemi nyomáson és az egység kilépési pontján mért effektív értékekhez képest.
A kompresszor levegőszállításának értékelésénél figyelembe kell venni, hogy minden szabvány tűrést enged meg. Ez gépnagyságtól függően az ISO 1217 esetén az alábbi
| Kompresszor tengelyteljesítménye kW | Légszállítás tűrése % |
| kisebb mint 10 | +/- 6 |
| 10 és 100 között | +/- 5 |
| 100 felett | +/- 4 |
Ha valamely gyártó azonos motorteljesítményhez megadott légszállítása messze jobb mint a versenytársaké, gyanakodni kell. Az adatokat valószínűleg a fenti módszerek valamelyikével papíron tupírozták fel. Csodák itt sem lehetségesek, 5-10% eltérésnél több kritikával kezelendő.
A KOMPRESSZOR NYOMÁSA
A régi szép időkben az ata és az atü korában egyszerűbb volt a helyzet. Ma az ajánlatadónak magyarázkodnia kell, általában azonban minden kompresszor gyártó túlnyomásban adja meg a nyomásértéket. Műszakilag is ez az adat az értelmes, hiszen a túlnyomásból számíthatók a pneumatikus elemek teljesítményei és erői, valamint a szokásos műszerek is ezt mérik. Ennek nyomán elterjedőben van a barg, mint a túlnyomás mértékegysége, utalva az angol gauge=mérő szóra.
Vigyázni kell, a kompresszor üzemi vagy maximális nyomását adták-e meg. A villamos motorok túlterhelése ugyanis adott szigetelési osztályokhoz kötötten különféle mértékben megengedett, hiszen a méretezés alapvetően a termikus határokra történik. Tartósan a maximális nyomáson üzemeltetve nem lesz a kompresszor egység hosszú életű. A maximális nyomást csak olyan mértékben szabad kihasználni, hogy a motor túlterhelése ne lehessen folyamatos.
A KOMPRESSZOR VILLAMOS TELJESÍTMÉNYE
Nem elegendő a beépített főmotor névleges teljesítményadatát vizsgálni. Ez a felhasználónak csaknem érdektelen Az a lényeges, mennyit vesz fel a teljes berendezés. Egyes kompresszor gyártók elfelejtik közölni, az aktatáskaügynököknek pedig a látókörükön kívül esik, hogy a kompresszor egységben a főmotoron kívül más fogyasztók is vannak. Néha még az is előfordul, hogy a kompresszorok behajtótengelyén felvett teljesítményt adják meg, figyelmen kívül hagyva a hajtás veszteségeit és más, például a hűtéshez szükséges teljesítményt. Kérdezzünk rá ezért a teljes berendezés áramfelvételére. Ez tartalmazza az esetleges külön hűtőventillátor, a vezérlés és más fogyasztók áramfelvételét is. Ez feltétlenül szükséges az elektromos betáplálás vezetékkeresztmetszeteinek meghatározásához is.Komolytalannak kell tekinteni azt az ajánlattevőt, aki ezt az adatot nem tudja azonnal megadni, mivel gyanítható, hogy más adatoknál is kozmetikázott értékekkel dolgozik.
A KOMPRESSZOR ZAJSZINTJE
A berendezés zajszintjének megítéléséhez nem elegendő egyetlen dB(A) érték megadása. Meg kell győződni a mérési módszerről, milyen szabvány szerint, milyen távolságról, milyen körülmények között mérték a kompresszort. Általánosan elfogadott z ISO 2151 szerinti módszer, amely úgynevezett félhangtérben, a berendezés négy oldalán 1.5 m magasan, 1 m távolságban írja elő a mérést. A mért értékeket előírt számítási módszerrel vonják össze egy számértékké. Eltérő körülmények között, például zárt térben mért értékek ettől jelentősen eltérhetnek. Tehát még a korrekten, a fenti szabvány szerint megadott zajszintek is csak összehasonlítási alapot adnak. Ha az ajánlattevő nem tudja megadni a mérés módját, óvakodjunk készpénznek venni az adatait.
OLAJKENÉSES VAGY “SZÁRAZ” KOMPRESSZOR
Elterjedt tévhit, hogy a száraznak nevezett, helyesebben kenésmentes kompresszorok levegője száraz és “patyolat-tiszta”. A levegőminőséget alapvetően az utókezelés határozza meg, nem a kompresszor. Mindig a felhasználási cél függvényében kell a kompresszort kiválasztani, hiszen a felhasználónak nem kompresszorra, hanem előírt minőségű sűrített levegőre van szüksége. A kérdés bővebb kifejtése cikkünk terjedelmét meghaladja.
Tóth Tibor
GANZAIR Kompresszortechnika Kft.
Eredeti, letölthető pdf fájl itt, további hasznos szakmai információk pedig itt olvashatók.
Kapcsolódó blog bejegyzések:
