Reklám

E havi bejegyzések
október 2020
H K S C P S V
« jún    
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031  

Hőszivattyú

Ebben a bejegyzésemben a hőszivattyúról lesz szó. Röviden áttekintem, mi is a hőszivattyú, mire és milyen területeken alkalmazzák, mi a működésének alapelve.

Mi a hőszivattyú?

A hőszivattyú egy olyan termodinamikai folyamatokkal működő berendezés, amely különböző hőmérsékletű környezetek között képes hőt cserélni. Ez történhet úgy, hogy a magasabb hőmérsékletű helyen hőt von el, és ezt az alacsonyabb hőmérsékletű helyen leadja, vagy fordítva, azaz az alacsonyabb hőmérsékletű helyen vesz fel hőt, és azt a magasabb hőmérsékletű helyen adja le. Ebből azonnal látszik, hogy a hőszivattyú egyaránt alkalmas hűtésre és fűtésre egyaránt. A fizikából jól ismert hőtan II. főtétele kimondja, hogy a hő hidegebb helyről önmagától sohasem áramlik a melegebb hely felé. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne lehetne megvalósítani azt, hogy a hidegebb helyről hőt elvonva azt a melegebb helyen adjuk le, azonban ilyen esetben külső munkavégzésre van szükség. Erre a célra szolgál a hőszivattyú. A hőszivattyú működtetéséhez tehát valamilyen külső energiaforrásra mindenképpen szükség van.

A hőszivattyú működési elve

A legelterjedtebben használt hőszivattyúban valamilyen hűtőközeg (vagy más néven munkaközeg) párolgása és lecsapódása közben bekövetkező fizikai – hőtani – folyamatokból származó változásokat használja ki. A gőz formátumban meglévő munkaközeget a hőszivattyúban egy kompresszor sűríti össze, és cirkuláltatja a berendezésben, aminek hatására a munkaközeg hőmérséklete megnő, majd ez egy kondenzátorban (hőcserélő) lecsapódik, és ennek hatására csökken a hőmérséklete. Ekkor a hőt átadja az alacsonyabb hőmérsékletű környezetnek, majd a munkaközeg – amely ekkor folyadék halmazállapotú – a hőszivattyú egy másik részébe áramlik, ahol elpárolog, és eközben hőt vesz fel az ottani környezetből, hiszen jól ismert fizikai tény, hogy a párolgás hő elvonásával járó folyamat. Ezután kerül a munkaközeg ismét a kompresszorba, és a folyamat így kezdődik elölről. Az itt vázolt körfolyamat a fűtési körfolyamat, ennek fordítottja esetében a hőszivattyú hűtésre alkalmazható.

A hőszivattyú képes a föld, vagy akár a külső levegő hőjének felhasználásával lakások fűtésére télen, nyáron pedig az otthon légkondicionálásra lehet alkalmas.

Mivel a hőszivattyús fűtési rendszer nem használ földgázt, azaz kimerülő fosszilis energiaforrást, így az ilyen fűtési rendszereket is a megújuló-, alternatív energiaforrások közé soroljuk. A környezettudatos gondolkodás megkívánja, hogy az ilyen fűtési rendszerek minél szélesebb körben elterjedjenek, védve ezzel is Földünket, és környezetünket.

Kapcsolódó külső oldalak:

További érdekes cikkek a témában a Bács-Zöldenergia Kft. honlapján:

  • Hőszivattyús fűtés kedvezményes tarifája – A hír arról szól, hogy tervek vannak arra nézve, hogy a hőszivattyú alkalmazásával működtetett fűtési rendszerek tarifája kedvezményesebb lehet, ezzel is ösztönözve az alternatív energia elterjedését.
  • Hőszivattyú panel lakásokban – Ebből a hírből megtudhatjuk, hogy már működik Magyarországon az első olyan hőszivattyú által működtetett fűtési rendszer, amely panel lakásokat szolgál ki.

Kapcsolódó blogbejegyzés:

Kapcsolódó bejegyzések

A hozzászólások letiltva.

Keresés
Fontos!

Tisztelt Látogató!


A feltételek elolvasása nélkül kérjük, ne regisztráljon a blogba, és ne küldjön be bejegyzést, mert ha nem tesz eleget a feltételeknek, értesítés nélkül törölhetjük a bejegyzést.

Kiemelt partnerek
  • Érdekesség – napelemes gombák 2020. október 21. szerda
    A világ minden táján találkozni érdekesnél érdekesebb napelemes megoldásokkal. A most bemutatásra kerülő napelemes gombák Szingapúrban találhatóak a Marina Bay mentén. A közel 250 hektáron elterülő parkban érdekes gombára emlékeztető képződmények merednek az ég felé melyek szerkezete a valódi fák ökológiai funkcióit próbálják utánozni. Mégpedig úgy, hogy a k […]
  • Mi az a menetrendtartási kötelezettség? 2020. október 9. péntek
    Ahhoz, hogy a magyar energiarendszer működése fenntartható és kiegyensúlyozott legyen azt az úgynevezett menetrendezésnek nevezett eljárás hivatott elősegíteni. Ennek lényege, hogy minden erőmű köteles előre leadni illetve prognosztizálni az általa várható általa megtermelt energia mennyiségét. (Bővebben itt olvashat a menetrendezés pontos jelentéséről.) Az […]
  • A karanténnak köszönhetően a napelemek több energiát termelnek 2020. szeptember 17. csütörtök
    A koronavírus terjedésének visszaszorítása céljából március elején szigorú intézkedéseket vezettek be az országok. A kijárási korlátozások és a karantén miatt lényegesen kevesebben mentek és mennek ki az utcára, hogy csökkentsék a fertőzés veszélyének a lehetőségét. Egy kis idő elteltével a kutatók megállapították, hogy ennek köszönhetően nagyban kisebb a lé […]
  • A szaldó elszámolást érintő változások 2020. augusztus 18. kedd
    Bizonyára már sokan hallottak róla, hogy 2024. január 1-től változni fog a háztartási méretű napelemes rendszerek jogszabályi környezete. Az ezt előíró 2019/944-es Uniós irányelv az EU villamos energia belső piacának közös szabályaira vonatkozik. Amit eddig bizonyosan lehet tudni, hogy a jelenlegi Magyarországon alkalmazott szaldó elszámolás megszűnik. A nap […]
  • Új generációs perovszkit napelemek 2020. július 30. csütörtök
    Steve Albrecht a Helmholtz Center Berlin és a TU Berlin kutatója csapatával olyan szolárpanel megalkotásán dolgozik, ami egy új generációt jelent a napelemek világában. A szilíciumból készült hagyományos napelemek energiaátalakítási hatásfoka elenyésző, így az előállításuk kissé környezetszennyező. Ez azért van, mert a gyártás következtében megannyi mérgező […]